Élesítés I.

Tudtad, hogy komoly technikai oka is van annak, hogy a digitális fényképezőgéppel készült fényképet az utómunka során élesíteni kell? A mai modern digitális tükörreflexes fényképezőgépek többségében ugyanis van egy úgy nevezett anti-alias vagy optikai low-pass szűrő az érzékelő előtt, hogy a moiré nevű optikai jelenség negatív hatását csökkentsék. És ennek csökkentésnek van egy mellékhatása: a keletkezett kép életlenebb lesz egy kicsit. Erről bővebben itt olvashatsz.

Vannak, akik erre megoldásra annyira haragszanak, hogy egyszerűen kiszereltetik a fényképezőgépükből az említett anti-alias szűrőt. Mi többiek, pedig együtt élünk ezzel, és utólagosan élesítjük a képeinket.

Az utómunka folyamatában három élesítési lépést szokás megkülönböztetni:

• a RAW konverzióhoz kapcsolódó élesítést,
• a kreatív élesítést, valamint
• a kimeneti vagy output élesítést.

A raw konvezrzióhoz kapcsolódó élesítésre pontosan fenti technikai okok miatt van szükség. Ez az élesítési lépés történhet

1. a fényképezőgépben magában, ha JPEG képeket készítesz vele, vagy
2. abban a programban, amit RAW konverzióhoz használsz, ha nyers formátumban fotózol.

Ha JPEG képeket lősz a gépeddel, akkor a gépben kell beállítanod az élesítés szintjét. Ezután még végezhetsz további élesítést számítógépen is, de tudnod kell, hogy a JPEG veszteséges tömörítéssel dolgozik, ezért jelentősen kevesebb képi információt hordoz, mint a nyers (RAW) kép, sokkal kisebb a játéktered. Fotózz nyers fomátumban, ha igazán számít a minőség.

Viszont, ha nyers képeket készítesz, akkor egy kicsit többet kell velük foglalkoznod a számítógépeden, például élesítened is kell őket a koverzió során. Ha Adobe Camera Raw-t használsz erre a célra, akkor ezt a képen látható módon a jobb oldali panelon teheted meg. Ha Adobe Photoshop Lightroom-mal dolgozol, akkor pedig a Develop modulban alul találod meg az erre szolgáló, hasonló felépítésű csúszkákat.

Élesítés a RAW koverzió során Adobe Camera Raw-ban

Élesítés a RAW koverzió során Adobe Photoshop Lightroom-ban

Az, hogy mennyit célszerű élesíteni egy képen a RAW konverzió során, számos technikai dologtól függ. Ezek közé tartozik például, hogy van-e a gépedben az érzékelő előtt anti-alias szűrő, csinál-e a géped automatikus zajszűrést a felvétel rögzítése során, mennyire éles objektívet használtál, mennyire jól működött az automatikus élességállítás, milyen magas ISO érzékenységgel fotóztál, mennyire mozdult be a kezed a kép készítése során,  és így tovább. Tehát lehetetlen egyetlen varázsértéket meghatározni a “helyes” élesítésre. De ne aggódj, a következő még rosszabb lesz.

A következő lépés a kreatív élesítés, amikor nem a kép egészét, hanem bizonyos részeit élesíted. Ezt Adobe Photoshop-ban leginkább rétegekkel és azok maszkolásával oldják meg, és én is ezt a megoldást javasolnám: lemásolod a rétegedet, elvégzed a szükséges élesítést, majd létrehozol egy rétegmaszkot a felső rétegedhez, és azon “kifested” azt a részt, amit élesen szeretnél látni, míg a többit érintetlenül hagyod.

Adobe Photoshop Lightroom-ban pedig tipikusan a Adjustment brush, vagy helyi módosító ecset segítségével végezheted el az ehhez hasonló feladatokat: kifestve az élesíteni kívánt részt, és játszadozva egy kicsit a Sharpening, magyarul élesítés csúszkával.

A kreatív élesítés során leginkább a fotós szubjektív véleménye a mérvadó: mit és hogyan szeretnél láttatni? A kép mely részére szeretnéd felhívni a figyelmet? Melyek azok a részletgazdag részek, ahol az élesség valóban fontos? És mekkora mértékben? Mi az, ami már zavaró lenne?
És mindehhez még egy extra csavar: a kép végső felhasználási célja és mérete nagyon sokban befolyásolja a szükséges élesítés mrtékét. Bár ezt jobbára az utolsó lépésben kezeljük, már itt is érdemes megnézni, hogy a végső méretben mennyire látszik majd, amit most a teljes felbontású képpel csinálunk.

A kimeneti, vagy output élesítés megoldásánál beszélhetünk pixel szintű élesítésről és él- vagy kontúr élesítésről. Az előbbihez az Adobe Photoshop-ban regimentnyi eszközt találsz a Filter menü  Sharpen menüpontja alatt, amelyek közül az Unsharp Mask és a Smart Sharpen szerzett elvitathatalan érdemeket magának. És ezeket még cifrábban szokták használni, hogy az élesítés csak az ábrázolt objektumok élein, illetve kontraszthatárokon fejtse ki áldásos hatását. Ezekről a trükkökről majd élesítési sorozatunk második részében lesz szó.

Arra mindenképpen érdemes vigyázni, hogy a kimenti élesítést már a végső méretre átméreztezett képen végezzük, mert az utólagos méretezések tönkretehetik élesítési erőfeszítéseink eredményeit.
Egy ötlet: ha nyomtatási céllal élesítünk egy képet, akkor érdemes az eredményt 50%-os vagy még inkább 25%-os nagyításban ellenőrizni a képernyőn, mert ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a végső nyomaton látni fogsz, mint a 100%-s zoom.

Lightroom-ban logikusan az egyes kimeneti funkciókhoz kapcsolódik az output élesítés, ugyanis az elkészült képek exportálásánál, illetve nyomtatásánál van lehetőség meghatározni az élesítés mértékét, ahogy az alábbi képernyőrészletek mutatják:

Bár ez nagyon egyszerű és gyors megoldásnak tűnik, az igazi profik nem elégszenek meg vele; nekifekszenek, és megtanulják az él- vagy kontúrélesítési technikákat Photoshopban. Erről olvashatsz a Élesítés sorozat második részében.

Letöltések:
Adobe Photoshop-család próbaváltozatai
Adobe Photoshop Lightroom 3 próbaváltozat