Kezdő, a fotózással most ismerkedő olvasóinknak szánt sorozatunkat ezzel a rekeszről szóló cikkel kezdjük. Vágjunk is bele!
Ahhoz, hogy a kép, amit a fényképzőgépeddel készítesz se túl sötét, se túl világos ne legyen – vagyis szakszóval helyes legyen a kép expozíciója, adott mennyiségű fényre van szükség. Mondjuk azt, hogy egy helyesen exponált képhez pont egy zsák krumplinyi fény szükséges. Azt, hogy a gépbe az objektíven keresztül mindig egy egy zsák krumplinyi fény jusson be, két dologgal tudod befolyásolni:
- a rekesszel, vagy más néven blendével, ami egy változtatható méretű lyuk, és amivel azt tudod meghatározni, hogy mekkora adagokban jusson be a krumpli, és
- a zárral, ami mondjuk egy ajtóhoz hasonlítható, és amit ki kell nyitni, hogy a krumpli bejusson, és minél tovább van kinyitva, annál több adag krumpli juthat be. A nyitvatartás időtartamát záridőnek hívjuk.
- (aztán a géped érzékenysége, ami szintén állítható, tovább bonyolítja a dolgot. Ezzel majd azt tudjuk megmondani, hogy mennyi is az az egy egy zsák krumpli, ami a helyes expozícióhoz szükséges, de erről majd később.)
Ha a zárat – ajtót – sokáig tartjuk nyitva, akkor a rekeszen kisebb lyuk is elég, ha pedig rövid ideig, akkor nagyobb lyuk szükséges. És ez fordítva is igaz: ha nagy a lyuk a rekeszen, akkor az ajtót – zárat – elég rövid ideig nyitva tartani, de ha kisebb a lyuk, akkor hosszabb záridő kell. Ez annyira fontos, hogy alább majd látsz egy szemléltető táblázatot is hozzá.
De miért kell ezzel vacakolni, amikor automata üzemmódban a géped tökéletesen exponált – se nem sötét, se nem világos – képet készít?
Például azért, mert amikor az unokaöcséd hintázott, akkor csak elmosódott képeket tudtál róla készíteni, vagy amikor a húgod ballagásán fotóztad a barátnőjét, akkor nagyon beleolvadt a mögötte lévő tömegbe.
És lassan meg is érkezünk a lényeghez. Van a géped felső részén egy tárcsa, vagy egy gomb és tárcsa, amivel át tudsz váltani egy olyan működési módba, amikor vagy a záridőt, vagy a rekeszt tudod változtatni.
A rekesz, vagy blende a Nikonnál az A (mint Aperture priority), Canonnál pedig az Av (mint Aperture value) módban állítható. Ezt a módot magyarul rekesz előválasztásos üzemmódnak is nevezik.
A záridő dolog a Nikonnál az S (mint Shutter priority) Canonnál pedig a Tv (mint? 
Time value ) mód mellett állítható, de erről majd legközelebb írunk.
Tehát rekesz előválasztásos módban vagyunk. Ilyenkor a blendét – vagyis a lyuk méretét – állíthatjuk, és a gép majd ehhez számolja hozzá, hogy mennyi ideig kell nyitvatartania a zárat, hogy az egy zsák krumplinyi fény bejusson.
A blende értékeit számokkal, de matematikai és fizikai okok miatt elég furán jelölik. Egyrészt minél kisebb a szám, annál nagyobb a lyuk. Másrészt a számok is elég vad összevisszaságban követik egymást, de ne aggódj, nem olyan nehéz megszokni.
A rekeszértékeket a géped egyik tárcsájával tudod állítani, vagy esetleg az objektíved egyik gyűrűjével.
Amikor a tárcsát tekergeted, jó esélyünk van rá, hogy a blende értékei valahogy így néznek majd ki a gépnek a kis felső kijelzőjén:
| F2.8 | F3.2 | F3.5 | F4 | F4.5 | F5 | F5.6 | F6.3 | F7.1 | F8 | . . . | F22 |
Lehet, hogy a te gépeden nem pont ott kezdődnek és végződnek ezek az F értékek, mint itt fent írtuk, de ez most nem számít.
Írott anyagokban inkább az alábbi jelölés a megszokott a rekeszértékekre:
| f/2.8 | f/3.2 | f/3.5 | f/4 | f/4.5 | f/5 | f/5.6 | f/6.3 | f/7.1 | f/8 | . . . | f/22 |
Az értékek közül a vastagbetűseknek (tudom, tudom, kedves tipográfus kollégák: félkövér) kitüntetett szerepük van: azok az egész rekeszértékek. Amik pedig közöttük vannak, azok 1/3-onkénti ugrások.
Ahogy már írtuk: a rekeszértékek a nyílás méretét adják. Kb. úgy, ahogy ezen az ábrán látod:
(Igen, létezik még f/2-es rekeszérték is. Sőt, még f/1.4 is! Szerencsés vagy, ha van olyan fényérzékeny, vagy másképp gyors objektíved, ami tud ilyet.)
Ami most itt nekünk érdekes, az az, hogy az f/4 érték pont fele annyi fényt enged be, mint a f/2.8. Hasonlóan az f/5.6 fele annyit, mint az f/4. Ha fele annyi fényt enged be, akkor ugyanahhoz az expozícióhoz – tehát ahhoz, hogy a képünk ugyanannyira legyen világos – pont kétszer olyan hosszú záridőre lesz majd szükség például f/5.6-os állásban, mint f/4-nél. A záridőt egyébként másodpercben szoktuk megadni. A ma használatos érzékelők és filmek esetében ez természetesen a másodpercnek csak egy töredékét jelenti. Na, ehhez jön a szemléltető táblázat, most csak egész rekeszértékekkel.
| Rekeszészérték | f/2.8 | f/4 | f/5.6 | f/8 |
| Záridő | 1/250s | 1/125s | 1/60s | 1/30s |
Ezek a rekeszérték és záridő kombinációk adott megvilágításnál (és ugyanolyan érzékenységnél) azonos expozíciót adnak.
(Ne aggódj, a harmadik vagy negyedik rész olvasása és egy kis gyakorlás után össze fog állni ez a dolog a fejedben.)
A rekesz beállításának a záridőre gyakorolt hatásán kívül van még egy nagyon fontos hatása. Ez pedig a mélységélesség, vagyis az, hogy a képen a géptől különböző távolságra elhelyezkedő dolgok közül mi lesz éles, és mi nem.
A kép éles tartománya általában egyharmad/kétharmad arányban úgy oszlik meg, hogy a fókuszpont síkja előtt egy-, mögötte pedig kétharmadnyi része látszik. És itt jön a lényeg: ugyanannak az objektívnek ugyanazon fókusztávolságánál minél kisebb a rekesz nyílása (minél nagyobb a szám az f mögött), annál nagyobb az éles tartomány, illetve fordítva, minél nagyobb a rekesznyílás, annál keskenyebb az éles rész.
Nézd meg ezt a példát! Figyeld a sor elején és végén álló Lego emberkéket! (A lejátszó bal alsó sarkában látod a rekeszértéket.)
A mélységélesség igen fontos kreatív eszköz a fényképezésben és a filmkészítésben is. Kiemelhetsz vele egyes dolgokat és háttérbe szoríthatsz másokat. Portrénál, makro felvételeknél, de sportfotónál is használják a kis mélységélességet.
Ha több különböző fókusztávolságú objektíved van, vagy az objektíved fókusztávolsága változtatható, akkor észre fogod venni, hogy a mélységélesség bizony a rekeszértéken kívül mástól is függ. Lesz még erről is szó.
Addig is próbálgasd, játsz vele! Tapasztald ki az objektíveid képességeit! Vége az automata üzemmódnak.
Innen folytatjuk majd a záridővel.
hasznos.
köszi a cikket, várjuk a folytatást!
Egészen korrekt, okos, érthető cikk, gratulálok! Annyit tettem volna még bele, hogy a különböző mélységélességek alkalmazása mikor és miért fontos – pl. egy portré, vagy egy tájkép esetében. De lehet, hogy ezt inkább a záridős (meg fényérzékenységes, esetleges képkomponálós) cikk után kellene leírni.
Igazán yoo cikk, pár napja kavarodott fel bennem megint a fotózás iránti vágy, és szerencsére itt ez az oldal ami nyújt egy kis eligazítást. Csak így tovább…
Biztos but kérdés, de hát ennyit értek hozzá. Szóval venni akkarok egy tükrös gépet, de csak testet és hozzá egy objektívet portréra. Mijet ajánlanátok? Itt jön a gond,mert amik az objektívek mellé van írva az nekem egyenlöre nem érthetőek. Szóval ha egy objektíven elmagyaráznátok, hogy mi micsoda, azt nagyon megköszönném. Ilyen kérdések merültek fel bennem. 1, Mi a legfontosabb amit megnézzek egy objektíven (az árakat most feljtsűk)2, melyikket részesítsem előnyben: gyújtótávolság, maximális fényerő, legszűkebb rekesz, rekeszlamellák száma, látószög, legközelebbi élességállítási pont
Bocs, hogy ide írtam
Jaj, amit venni akarok az egy D90 és objektívként pedig hozzá egy Samyang 85mm F1.4
http://fototrend.hu/hir/fenyeros_portreobjektiv_kedvezo_aron.html
Most ugranék bele a tükrös világba, idáig csak kompaktom volt, szóval egy icipici segítséget szeretnék, hogy jól választok-é e. Előre is köszönöm bárkinek.
@Pufancska: A későbbiekben igyekszünk részletes információkat adni a kezdő fotósok számára lehetőleg minél érthetőbb formában.
Most a konkrét kérdéseket illetően: portréra az a fókusztávolság, amit kinéztél, pont ideális. Az objektív gyártóját én nem ismerem, ezért arról nem tudok semmit sem mondani.
Leegyszerűsítve: minél nagyobb a rekesznyílás, annál több fény jut be az objektívon keresztül a gépbe, tehát annál jobb. A rekesznek a mélységélességre gyakorolt hatásáról éppen itt írtunk.
Megint csak egyszerűsítve: a Nikon D90 szerintem jó gép.
@Pufancska: az objektívvel kapcsolatban annyi megjegyzésem lenne, hogy az egy autofocus nélküli lencse. Bár az ára kecsegtető, én mindenképpen olyan objektívet néznék ki, amiben van AF. A 85mm-es gyújtótáv valóban remek portrékhoz, de nem biztos, hogy egy fix teleobjektívvel érdemes kezdeni a vásárlást, hiszen ezzel eléggé korlátozódnak a lehetőségeid a fotótémákat illetően. A kérdés igazából az, hogy mit szeretnél fotózni? Ha ezt megírod, akkor könnyebben tudunk segíteni a megfelelő objektív kiválasztásában.
Köszönöm a választ. Amit idáig fényképeztem (amik megfogtak) azok portrék voltak (egész alakos is, Az modell fotózás?) és születésnapokat, meg egy pár rendezvényeket. Na ez az út ami érdekel. A portréhoz gondoltam az előző objektívet, bár nem néztem, hogy nincs benne AF.(elgondolkodtató), a fényerő fogott meg nagyon az árról nem is beszélek, mert a Nikonoknál egy ilyen fényerejű, jóval, de tényleg jóval drágább (biztos minőségileg jobb). Persze azt láttam, hogy fix teleobjektív, de gondoltam, hogy veszek még egy teleobjektívet 70-200 mm, de azon még nem gondolkodtam. Ami biztos, hogy amikor veszem a D90-et, biztos nem KIT-be akarom venni, mert a VR objektívekről sok panaszt hallottam. És biztos Nikon, mert három Nikon vakum van (Ezt Kiss Ákos blogjáról olvasottak alapján döntöttem, anno valamikor, úgy vettem akkor is a Villnanj körtét is, szóval most mondom a köszönömöket neki )
Szia Puffancska.
Merem ajanlani a Sigma 70-200 2.8-as objektivjet. Nekem van es D90-nel hasznalom. Nagyon nagy a kihasznalhatosagi terulete es az ara is kivalo (persze nem olcso,dehat valamit valamiert). En kitben vettem a gepet 18-105 VR-el es nagyon jo darab az is ar-ertek aranyban! Igaz mar van fenyeros objektivem ami lefedi ezt a tartomanyt de sosem fogom eladni.
Udv..
Nagyon szépen köszönöm a segítséged Entyi, elgondolkodtató a Sigma objektív, habár sokan írnak egy ún. SIGMA “rajzolatotról”, hogy nehezen tudják megszokni. Őszinte leszek fogalmam sincs mi az, mások meg nagyon dicsérik, az tény, hogy árban Nikonhoz képest verhetetlen.
Jó cikkek.
ezért írnak néha f/2.8 -at.
Nagyon fontos lenne szerintem az f-érték definícióját leírnod (kevesen tudják, még gyakorló fotósok között is).
Az f-érték az objektív fókusztávolságának és a hatásos (front)lencseátmérőnek a hányadosa.
Így már könnyű megérteni miért létezhet 50mm/0.95 optika (Leica Noctilux) és miért nem létezik (értsd gazdaságtalan előállítani) a 300mm/1.0 optika (30 centis frontlencse kéne ugye).
És így már az is érthető lenne, hogy a 2.8 az ugye 1:2.8 és (csekély matematikai jelölési ismeretekkel
Csak így tovább.
És van már folyatatás ? A záridőről ? Nagyon érdekelne…lehet, csak én nem találom…Köszi, hasznos volt a fenti is
Teljesen kezdőként jegyzem meg, hogy szerintem érthetően magyaráz a cikk olyan dolgokat amik eddig elég misztikusak voltak. Kérném továbbá, hogy a cikksorozat ne álljon meg ennél az egynél, kár lenne érte.
@K.A., @qwas: Hamarosan folytatjuk a záridőről szóló résszel!
Üdv,
Tibor